Tudna-e politikusok nélkül, önállóan minden nap reggel felkelni, reggelizni, munkába, iskolába menni, munkát végezni, tanulni, alkotni, ebédelni, vásárolni, adót fizetni, sportolni, pihenni, vacsorázni, filmet nézni, aludni?
Ön szerint bárki a környezetében tudna-e politikusok nélkül, önállóan élni?
Ön szerint bárkinek a környezetében szüksége van-e politikusokra az életéhez?
A temérdek már meglévő törvény segítségével tudna-e a rendőr rendet tartani, a bíróság jogot szolgáltatni, a katonaság hazát védeni?
Megvalósítható-e a mai műszaki vívmányokkal, hogy országos kérdésben minden ember rövid időn belül könnyedén elmondhassa a véleményét és a társadalom a közös vélemény alapján döntsön?
Lehetne-e kis közösségenként, falvanként, településenként, kerületenként megbízni néhány embert, akiknek szemtől szemben el lehetne mondani közösségi, vagy egyéni kérést és akik segítenek választ találni arra?
Lehetne-e megjutalmazni a megbízott embereket, ha jól végzik a feladatukat?
Lehetne-e leváltani a megbízott embereket, ha nem jól végzik a feladatukat?
Lehetne-e a sikeres kérdés megoldási mintákat megosztani más közösségekkel, településekkel?
Lehetne-e más közösségek megbecsült, sikeres megbízottjaitól szemtől szemben segítséget kérni?
Milyen veszélye lehet annak, ha 2022. áprilisában nem választanánk meg a politikusokat magunk fölé?
Ha nincsenek választott politikusok, de a régi törvény szerint mégis elvileg az övék maradna a hatalom, akkor az emberek vajon a régi törvényt fogadnák-e el érvényesnek, vagy az ország minden emberének közös akaratát?
Szükség van-e pártoskodásra, megosztásra, veszekedésre, botrányra?
Ön tud-e békében, megértéssel, elfogadással, fejlődéssel együtt élni a saját családtagjaival, szomszédaival, településének lakóival, az ország lakóival?
Lehet-e bármely kérdésre találni olyan megoldást, amely ha esetleg nem is tökéletes mindenkinek, de azért mindenkinek elfogadható?
Kívülről jövő veszélybe kerülhet-e az ország, ha nincsenek politikusok?
Kívülről jövő veszély elkerüli-e az országot, ha vannak politikusok?
Más ország politikusaitól jövő veszély esetén megkérdezhetjük-e annak az országnak a lakosait, egyetértésre juthatunk inkább velük, mint a politikusaikkal?
Felkérhetnénk-e köztiszteletben álló, megbecsült szakértőket, dolgos, előrelátó, emberséges embereket, hogy beszéljenek meg országos ügyet, hozzanak bölcs döntést, amely a társadalom minden tagja számára elfogadható, biztosítja számukra a fejlődést és az ország lakossága elé tárja a döntést megszavazásra?
Elég számú elfogadott bölcs döntés esetén megbízhatnánk-e a bölcseket, hogy a döntéseik országos szavazás nélkül is elfogadottá váljanak, amelyeket azonban az ország lakossága szavazással utólag bármikor vissza tudna vonni, ha az mégsem lenne megfelelő?
Lehetne-e megjutalmazni a bölcseket, ha jól végzik a feladatukat?
Lehetne-e leváltani bármikor egyenként, vagy egyszerre az összes bölcset, ha nem jól végzik a feladatukat?
Lehetne-e bármikor újabb köztiszteletben álló, megbecsült szakértőt, dolgos, előrelátó, emberséges embert felkérni, hogy csatlakozzon a bölcsek tanácsához?
Lehetne-e sorsolás útján, véletlenszerűen meghívni bárkit az ország lakosságából a bölcsek tanácsába néhány döntés erejéig?
Ha kísérletképpen elvállalná a meghívást, akkor Ön tudna emberségesen, felelősségteljesen olyan döntési javaslatot tenni egy kérdés részleteinek megismerése után, amelyben minden érintett fél további fejlődési lehetősége adott marad?
Ön el tudná fogadni, hogy politikus, például akár Orbán Viktor, vagy Gyurcsány Ferenc is bekerülne a bölcsek tanácsába - másokkal egyenlő jogokkal, azaz bármikor leváltható módon -, olyan döntéseket javasolnának, amiket az ország végülis jónak tartana, megszavazná azokat és így elfogadná a tőlük származó döntést?
Ön el tudná fogadni, hogy egy börtönbüntetését töltő bűnöző bekerülne a bölcsek tanácsába - másokkal egyenlő jogokkal, azaz bármikor leváltható módon -, olyan döntéseket javasolna, amiket az ország végülis jónak tartana, megszavazná azokat és így elfogadná a tőle származó döntést?
Indíthatna-e országos szavazást bármely ember, bármilyen kérdésben?
Eldönthetné-e mindenki szabadon, hogy melyik szavazásban vesz részt és melyikben nem?
Kérhetne-e bármely ember felmentést bírósági döntés végrehajtása alól a teljes társadalomtól?
Kérhetne-e bárki jogszolgáltatás helyett igazságszolgáltatást, amely nem a pillanatnyi jogszabályokon, hanem az emberséges megértésen alapul?
Lehetne-e könnyen elérhetővé és egyszerűen átláthatóvá tenni az ország költségvetését?
Mi az, hogy államadósság?
Mi az, hogy költségvetési hiány?
Mi az, hogy kamatos kamat?
Mi az, hogy infláció, felfújás?
Miért tiltja a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás a kamatszedést?
Lehetne-e olyan országos takarék pénztárat létrehozni, amelynek a feladata az, hogy az ember pénzét megőrizze és kérésre visszaadja?
Lehetne-e olyan országos takarék pénztárat létrehozni, amelyet a társadalom tart fenn, mint egy intézményt, hasonlóan a rendőrséghez, vagy iskolarendszerhez?
Lehetne-e olyan országos takarék pénztárat létrehozni, amely csak a pénzmozgás, vagy más, tényleges munka után kér műveleti díjat?
Lehetne-e olyan országos takarék pénztárat létrehozni, amely úgy tud kölcsönadni pénzt valakinek, hogy csak a kölcsönt kell visszafizetni?
Lehetne-e úgy gazdálkodni az emberek közös pénzével, hogy hiány helyett inkább megtakarítás maradjon?
Lehetne-e segíteni kifejlődni olyan tanyasi életvitelt, ahol egy nagycsalád természetes környezetben, teljesen önellátóan tudna élni a jelenlegi műszaki színvonal minden kényelmével és a nagyobb közösségekhez, településekhez való kapcsolódás adottságaival?
Lehetne-e egy járvány során úgy korlátozni az embereket, hogy aki nem fél, az külön szolgáltatási csatornákat használhasson, ha van rá mód, mint például egy nem félő buszvezető szállíthatna nem félő utasokat, vagy egy nem félő boltos kiszolgálhatna nem félő vevőket, az óvatosabb emberek pedig mindig csak az óvatos szolgáltatási csatornákat használnák?
Lehetne-e egy járvány során vitamint osztani, ha bebizonyosodik, hogy segíti az egészséget, vagy csökkenti a betegség hatását?
Lehetne-e a kéretlen, rossz, lehangoló, elszomorító, felháborító híreknek egy számukra létrehozott helyet biztosítani, hogy aki akarja, ott elérhetné őket?
Lehetne-e a kéretlen hirdetéseknek egy számukra létrehozott helyet biztosítani, hogy aki akarja, ott elérhetné őket?
Lehetne-e az elkerülhetetlen rossz híreket jó hírekké alakítani azáltal, hogy bemutatják a tanulságot, a levont következetést, és megoldást nyújtanak a kiváltó esemény elkerülésére a jövőre nézve, vagy ha egyelőre nem látszik sem tanulság, sem megoldás, akkor a rossz hír után tennénk ellensúlyozóként egy kapcsolható jó hírt is?
Lehetne-e létrehozni egy olyan újságot, hírcsatornát, amely az országban, világban történő jó, felemelő, vidám, derűlátó, előremutató, fejlődésről, alkotásról szóló híreket gyűjtené össze?